Megérkezett Bajadér az Operettszínházba

Kálmán Imre reneszánszát éli! Hogy miért oly népszerű a XXI. században? Mert mindmáig érvényes és izgalmas témákkal foglalkozik, zenéjében pedig ma is divatos módon ötvözi a legkülönbözőbb elemeket. A Bajadérban például az egzotikus, indiai dallamokat az amerikai jazzel, a "majdnem"operát a könnyűzenével! Megérkezett Bajadér -perettbemutató Sziámi szövegekkel

2009. március 20-21-én, a Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös premierjével hiányt pótol a Budapesti Operettszínház, hiszen a nagyszerű A Csárdáskirálynő és Marica grófnő után repertoárjára kerül Kálmán ritkábban játszott, ugyanakkor történetileg és zeneileg nagyon aktuális, sodró lendületű kompozíciója, A Bajadér.

Az operett magyar kreatív-team által létrehozott változata már hatalmas sikert aratott Szentpétervárott. A rendező, KERO® és a dramaturg, Kállai István ugyanis az örökösöktől jogot kapott az átdolgozásra, melynek során megerősödött a szereplők egymáshoz való viszonya, a táncos-komikus-szubrett vonal sokkal nagyobb hangsúlyt kapott, valamint a párizsi színésznő és az indiai herceg szerelme valóságos, a XXI. században is átélhető konfliktusokon keresztül bontakozik ki. Kálmán Imre operettjének koprodukciós oroszországi előadását is KERO® rendezte, s azt látta a komponista lánya, Kálmán Yvonne is, aki lelkesedett érte.

2009 márciusában ez az új, megfiatalodott változat érkezik Budapestre, ráadásul a librettó mellett a dalszövegek is vadonatújak: Müller Péter Sziámi írta újra őket.

Egzotikus és erotikus

Az egzotikus-erotikus történet középpontjában Radjami indiai herceg, Lahore trónörököse áll, aki a mulató európaiak életét éli Párizsban, ahol álnéven ő a legsikeresebb slágerkomponista. Korábban Oxfordban végezte el az egyetemet, tanult művészeteket, közgazdaságtant, politikatudományt, egyszóval mindent elsajátított, amit otthon esetleg majd hasznosíthat. Ugyanis hazája ősi törvényei szerint hamarosan meg kell nősülnie, és el kell foglalnia "ősei trónját". De közben beleszeret Odette Darimonde-ba, az ünnepelt párizsi művésznőbe, s hogy megszerezze őt, még csodás hipnotikus képességeit is beveti…

Kerényi Miklós Gábor az előadás sajtótájékoztatóján arról beszélt: élet és színház különös párhuzamot mutat, s az már csak hab a tortán, hogy a Kelet egzotikus világa egyre népszerűbb mindenütt. Hogy csak a legutóbbi példát vegyük a kultúra világából: másfél hete egy indiai témájú film, a Gettó milliomos összesen nyolc Oscar-díjat kapott - köztük a legjobb mozinak járót is!

Ráadásul az élet ismétli az operettet: hogy Kálmán Imre 1921-es műve most, a XXI. században is mennyire aktuális, azt bizonyítja egy 2008. november 6-i hír, mely szerint: "Fényűző külsőségek közepette koronázták meg az Ázsia szívében fekvő, Indiával határos Bhután ötödik uralkodóját, a 28 éves Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsukot. Öt évtizeddel ezelőtt Bhután még egy feudális rendszerű, elszigetelt világ volt, ám a mostani koronázási szertartás egyúttal jelzés a külvilág felé. A sugárzóan jóképű új király Oxfordban szerezte diplomáját, de az Egyesült Államokban és Indiában is tanult. Szakértők szerint Dzsigme Keszar Namgyel Vangcsuk az elzárkózó himalájai királyságban végbemenő változások megtestesítője."

Kerényi Miklós Gábor és Müller Péter Sziámi is elmondta, azért is szükség volt az eredeti mű átírására, mert a darab cselekménye kesze-kusza, több helyen érthetetlen volt. A rendező hozzáfűzte, hogy az operett tipikus primadonna-bonviván és szubrett-táncos-komikus párosa mellé hatosfogattá egészült ki a főszereplők köre, mert még egy komikus páros került a játékba. A dalszövegíró hozzátette, végül sikerült rávenni őt, hogy az eredeti német sorok alapján modernizálja az összes verset, ugyanis például a Shimmyt nem akarta volna újraírni. Ám, amikor az egyik főszereplő, Oszvald Marika azt üzente neki, az új változat jobb, mint az eredeti, megnyugodott…

Makláry László, az előadás zenei vezetője és első karmestere arról beszélt, A Bajadér is egyike volt azon Kálmán-műveknek, melyek amolyan skizofrén állapodban vannak. Ugyanis az érthetetlen történet mellé nagyszerű muzsika társul, mely operai igényű, a keleties, bár a nem eredeti motívumokat a zeneszerző ugyanúgy használta, ahogy Puccini a Pillangókisasszonyban, vagy Lehár A mosoly országában. S ahogy ez már-már szokás, A Bajadérba más Kálmán-operettek, például a Cigányprímás népszerű számait is átemelték.

A produkcióban a közönség kedvencei, a zenés színpadok sztárjai lépnek fel! Odette Darimonde szerepében az operaházak csillaga, a milánói Scalát, a New York-i Metropolitant, Madrid, London, Párizs, Berlin zenés teátrumait megjárt Miklósa Erika, az opera világában ugyancsak bizonyított Fischl Mónika, s a tehetséges, fiatal primadonna, Lukács Anita látható. Radjami hercegként Dolhai Attila, Magyarország egyik legismertebb és legnépszerűbb musicalszínésze, illetve a Magyar Állami Operaházban és a Budapesti Operettszínházban egyaránt nagy sikerrel szereplő két tenorista, Vadász Dániel és Dániel Gábor lép színpadra.

A szubrett-táncos-komikusi négyesfogatban az új generáció már sikeres fiataljai és egy legendás, régi nagy páros látható a kettős szereposztásban: Szendy Szilvi, Kerényi Miklós Máté, Oszvald Marika, Csere László/Bódi Barbara, Szabó Dávid, Kékkovács Mara, Peller Károly. További szereplők: Dézsy Szabó Gábor/Petridisz Hrisztosz, Marik Péter/Langer Soma, Jantyik Csaba/Péter Richárd, Sánta László/Oláh Tibor.

A díszleteket Túri Erzsébet, a jelmezeket Velich Rita készíti, a koreográfus Lőcsei Jenő. A szövegkönyv - ahogy már említettük - megfiatalodik Kállai István és Kerényi Miklós Gábor által, a dalszövegeket pedig Müller Péter Sziámi fordította újra. A produkció zenei vezetője Makláry László, akit zenei konzultánsként a Bartók Vonósnégyes kétszeres Kossuth-díjas művésze, Komlós Péter segített.

Forrás: zene.hu